Budapest - Magyarország

A templom szinte egyidős a Királyi Palotával, amely több koronázás színhelye volt. Minden király és korszak változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot, amelynek freskóit lemeszelték. Falfestményei a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitűnő akusztikájának köszönhetően gyakran ad helyet hangversenyeknek. A Nagyboldogasszony templom - közismert nevén Mátyás templom - építésének idejét a XIII. század 50-es, 60-as éveire tehetjük. Ez volt a Várhegy első temploma, amelyet IV. Béla közvetlen a város alapítása után kezdett el építtetni.1541-től a török megszállás alatt a törökök főmecsetjükként használták. 1686 után rövid ideig a ferencesek majd a jezsuiták kapták meg. A 18. század folyamán tűzvész majd villám pusztította, így a 19. századra elég rossz állapotba került. Ekkor pedig már Buda fő plébániatemploma volt, így elhatározták a templom felújítását. Mai, neogótikus alakját 1874-96 között kapta, amikor Schulek Frigyes tervei alapján átépítették és bővítettek.
A második világháború alatt súlyosan megsérült templom helyreállítása a 70-es években fejeződött be.
A templom tetejét a pécsi Zsolnay gyárban készült majolika cserepek fedik. A déli kapun jutunk a templom belsejébe. Az előcsarnokból nyílik a Mária kapu, a 14. századból. A bejárat domborműve Mária halálát örökíti meg. A templom mai belső díszítését a 19. századi átépítéskor kapta. Székely Bertalan munkája a több színű, mértani és növényi elemekből álló gazdag díszítőfestés. A déli fal színes üvegablakait szintén Székely Bertalan és Lotz Károly rajzai alapján készítették. Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit, valamint a Szűz Mária életéből vett jelenetek láthatók.
A falon lévő freskók Lotz Károly munkái, melyeknek Mária dicsőítése a témája.
A déli torony falán látható a már említett híres Mátyás címer.

5.0 - 1 vote